átminősülés

ha itt vagy ha melegítesz ha érezlek ha megfogod a kezem ha jó
háttal egymásnak hallgatom a lélegzeted
szem villan sötét forró
ha elmész ha nem vagy ha várlak ha nem jössz ha esik
háttal egymásnak hallgatod a lélegzetem
kéz mozdul lassú hideg

háttal egymásnak fogom fogod a kezed a kezem
a szemed a szemem
háttal egymásnak
támasz
eldőlsz eldölök

elmész elmegyek
háttal egymásnak hallgatom a lépeted hallgatom a léptem
hallgatod a hallgatom a hallga

kivagyok

az egésznapos feszült figyelem öli az agysejteket...

fáj belül a Város

sokan kérdezték, hogy milyen volt...Ott. mit mondhatnék...én Ott vagyok jól...az a kiinduló pont. aztán jön minden más.
nem is említettem. meghívásom van kaliforniába. brandonnak hívják. spontán mellénk csapódott a gödörben... a gödör...a világ legszörnyűbb legjobb helye...attól függően hogy mit akar ott az ember.

homeless...

cím

veszem kezeim, zsebre vágom őket
majd távozom. darbokban
Árnyék vetül a székre
átvergődöm magamon
Meglesz ez is, mint
annyi más
angyalkép: átfedő látomás
Magamba fojtom a tükreim
csak néha szólj szám
ha igazán
ha kell
ha igaz

újra itt van

na ja. megint a (rém)álomvárosban. de boldogan és töretlenül. még.
felkérést kaptam...ez jó...játszom a télikertben...amiben az osztály. spontánul. örülök hogy nem kell semmittennem.
és közben tervezek. ma pl tomszível ittam(nyugi...csak sör) és próbáltam rávenni a világmegváltásra. benne van. és úgy néz ki suli kezdéskor vele is kezdünk. dolog van. elmondhatalanul örülök!

szösszenetek

szimpla kert. forróság. sok sok pzs, mert taknyolok. igen...nyáron..ez vagyok én. lényeg: tea és sey.
beszélgettünk. vállára dőltem(tudom, nyálas szöveg). megölelt. néztük az embereket. aztán elindultunk. budapest. egymásmellet két idegen. akik összetartoznak/tak. nem tudom. nem lehet csak úgy elszakadni. majd metró. és tessék vigyázni az ajtók záródnak. majd soha többé.így érzem. talán valamikor.elindulok.



cheerio. léna. világmegváltás. aztán kiállítás. sok kép sok ember.zavar. ismerkedés. olcsó tequila. csak nem nekem. hallgatom őket. cseng-e hang. nem unatkozom léna...most nagyon jó ez, így. nála alszom. szeretek ott lenni. reggel léna kísérgetés. elte kávé...itt ilyen. aztán elindulok.


túl sok bor...már megint elvesztettem a fejem. hová megyek? kivel? mindegy. csak felejteni. jó ez így...csodálatos a reggeli ébredés, kicsi. majd elindulok.


búcsúzás. mindenkitől. máskor. máshogy. könnyek a szemzugban. csak el ne hagyd magad. és elindulok.

elmond6atlan

nagyon jó írónak kéne lennem, hogy meg tudjam fogalmazni mind azt a sok élményt amit a Várostól kaptam.
a legjobb benne, persze, nikander, nephelé, az oly kedves léna és(most jön a most) sey.
de még sokan sokan mások. pl de nironál laktam, meg boreásznál is, na jó, nem pont nála, mert nem miatta költöztem oda...hanem a Kicsi miatt. aki jó hogy volt. meg találkoztam és megismertem, meg éltem és virultam.
csupa csuda az élet! most már határozottan állítom.
és feltöltődtem annyira, hogy túlélem azt ami októbertől vár rám/ránk. sőt jobbá tesszük. mert ezt a célt tűztük ki magunk elé.
szóval: élek

jó reggel

a reggel az jó. nem mindig, de most kivételesen. indulok budapestre. ott majd elleszek egy darabig. tárt karokkal vár a város, várom én is. várományos. (ezt csak a rím kedvéért)

megint nem itt

azért jó nekem így. most már vagyok.tegnap még udvarhely, syl, nikander, nephelé, zetelaki gát meg retró buli. holnap már budapest és léna és boreász és aki belefér.
maradok itten. nem tudom meddig nem tudom hol nem tudom hogyan. de muszáj kitárnom kissé magam és befogadnom a kedveseim.

vicces: ma reggel még nálunk ébredtünk nephelével, estére meg már nála fekszünk. hümmmm
(azért nem volt egy kéjutazás, azt határozottan állítom. 12óra. meleg. dugók. autószervíz. egy áttáncolt éjszaka, sok sörrel.)

priccs praccs pruccs

elmúlt egy hét. mi múlt? elszaladt. vagy rohant, történetesen. főztem, mosogattam, gyereket neveltem, próbáltam próbálni. a hétvége hosszú volt. a székely erős lélek. hihihi...olyat sem iszunk többet. nikander szinte nem lett, de aztán mégis. ma estére.
amit fájlalok: még egy közös képem sincs a virágommal. olyan amelyen ölemben tartanám...és mikor látom megint?
tartom magam.