új bejegyzés

gyertya fény..sok sok gyertyafény. lángbabújok

nem értem

úgy vagyok, mintha nem lennék teljesen. kívülről szemlélem magam és belefulladok a részleteimbe. megint rámtört. ami szokott...az egyedül, a rossz, a fáradt vagyok és kiégett. lehet hogy a hely teszi, vagy az hogy nincsenek nekem az emberek..ha vannak is, messze... és nem tudom jól érezni magam..na jó...pillanatnyilag igen...de...

az idegen

harmadiknak jött. mintha egy mesében történt volna. zöld volt és komoly. hátán egy szárny. repülni képtelen. az ölemben kuporgott szótlanul egy darabig, majd rámnézett. kezem a fején nyugtattam. lerázta magáról. a szeme könyörgött. szeretlek mondta. és én elhittem neki. megint elfordult de továbbra is az ölemben ücsörgött. megcsókoltam gyér haját-már alig volt neki-és visszahelyeztem kezem a fejére. mintha áldásom ad...mondtam és nem fejeztem be a gondolatot.
enyhén megremegett. lekaptam róla a kezem. erre leugrott az ölemből. hátát mutatta. nem, nem olyan. hangja furcsán csengett. talán nem is mondott semmit, csak én képzeltem. mert annyira akartam, hogy szóljon. nyöszörgött. mint egy gyerek. majd hirtelen megfordult, hevesen verdesni kezdett egyetlen szárnyával és az arcomba üvöltötte. hát semmit sem értesz? semmit nem értettem.

átminősülés

ha itt vagy ha melegítesz ha érezlek ha megfogod a kezem ha jó
háttal egymásnak hallgatom a lélegzeted
szem villan sötét forró
ha elmész ha nem vagy ha várlak ha nem jössz ha esik
háttal egymásnak hallgatod a lélegzetem
kéz mozdul lassú hideg

háttal egymásnak fogom fogod a kezed a kezem
a szemed a szemem
háttal egymásnak
támasz
eldőlsz eldölök

elmész elmegyek
háttal egymásnak hallgatom a lépeted hallgatom a léptem
hallgatod a hallgatom a hallga

kivagyok

az egésznapos feszült figyelem öli az agysejteket...

fáj belül a Város

sokan kérdezték, hogy milyen volt...Ott. mit mondhatnék...én Ott vagyok jól...az a kiinduló pont. aztán jön minden más.
nem is említettem. meghívásom van kaliforniába. brandonnak hívják. spontán mellénk csapódott a gödörben... a gödör...a világ legszörnyűbb legjobb helye...attól függően hogy mit akar ott az ember.

homeless...

cím

veszem kezeim, zsebre vágom őket
majd távozom. darbokban
Árnyék vetül a székre
átvergődöm magamon
Meglesz ez is, mint
annyi más
angyalkép: átfedő látomás
Magamba fojtom a tükreim
csak néha szólj szám
ha igazán
ha kell
ha igaz

újra itt van

na ja. megint a (rém)álomvárosban. de boldogan és töretlenül. még.
felkérést kaptam...ez jó...játszom a télikertben...amiben az osztály. spontánul. örülök hogy nem kell semmittennem.
és közben tervezek. ma pl tomszível ittam(nyugi...csak sör) és próbáltam rávenni a világmegváltásra. benne van. és úgy néz ki suli kezdéskor vele is kezdünk. dolog van. elmondhatalanul örülök!

szösszenetek

szimpla kert. forróság. sok sok pzs, mert taknyolok. igen...nyáron..ez vagyok én. lényeg: tea és sey.
beszélgettünk. vállára dőltem(tudom, nyálas szöveg). megölelt. néztük az embereket. aztán elindultunk. budapest. egymásmellet két idegen. akik összetartoznak/tak. nem tudom. nem lehet csak úgy elszakadni. majd metró. és tessék vigyázni az ajtók záródnak. majd soha többé.így érzem. talán valamikor.elindulok.



cheerio. léna. világmegváltás. aztán kiállítás. sok kép sok ember.zavar. ismerkedés. olcsó tequila. csak nem nekem. hallgatom őket. cseng-e hang. nem unatkozom léna...most nagyon jó ez, így. nála alszom. szeretek ott lenni. reggel léna kísérgetés. elte kávé...itt ilyen. aztán elindulok.


túl sok bor...már megint elvesztettem a fejem. hová megyek? kivel? mindegy. csak felejteni. jó ez így...csodálatos a reggeli ébredés, kicsi. majd elindulok.


búcsúzás. mindenkitől. máskor. máshogy. könnyek a szemzugban. csak el ne hagyd magad. és elindulok.

elmond6atlan

nagyon jó írónak kéne lennem, hogy meg tudjam fogalmazni mind azt a sok élményt amit a Várostól kaptam.
a legjobb benne, persze, nikander, nephelé, az oly kedves léna és(most jön a most) sey.
de még sokan sokan mások. pl de nironál laktam, meg boreásznál is, na jó, nem pont nála, mert nem miatta költöztem oda...hanem a Kicsi miatt. aki jó hogy volt. meg találkoztam és megismertem, meg éltem és virultam.
csupa csuda az élet! most már határozottan állítom.
és feltöltődtem annyira, hogy túlélem azt ami októbertől vár rám/ránk. sőt jobbá tesszük. mert ezt a célt tűztük ki magunk elé.
szóval: élek