mese vége

a lány sokat tanult és készült, hogy megállja majd a helyét istenesen a jószívű varázslók előtt. El is ment nagy somogyország kellős közepéba, meg is állt előttük,de kőkemény szívűket nem tudta megindítani. azt mondták neki, hogy menjen vissza erdélyország közepébe, és próbáljon egyedül elbánni a gonosz boszorkánnyal, hiszen eléggé kitranulta már ehhez a varázsmesterséget. hogy szavamat össze ne keverjem, tanult a lány valamicskét, tanulgatott, de mindenki láthatta hogy még nagyon félkész állapotban leledzik a lelkem, ezért kellett volna a varázslók seítsége.
hogy balsorsa még határtalanabb legyen, a csillagszemű juhásza fogta a csillagszemit és úgy elillant velük, mintha soha sem létezett volna, főleg nem a leány számára. meg is átkozta a leány, sok könnyet hullatva. hogy az ő választott társa, idegen országban, idegen leánnyal vándorol? bár ragadna kint abban az átkos országaban.
hogy mi lesz a vége? hát boldogan senki nem él míg meg nem hal, de a leány soha nem adja fel.


Erős vagyok, Uram!