2010. szeptember 11.

reggel

evelin felébredt. a nap hasogatta a pupilláját. a szoba fülledt volt. meleg és páradús. ablakot kéne nyitni, fogalmazódott meg evelinben és csak nézte, nézte az ablakot. egy madártoll csapódott neki, lassan siklott le az üvegen. mintha egy jel lenne, mintha jelenteni akarna valamit, gondolta evelin és bekapcsolta a tévét.