láthatatlanul

ha te tudnád, mennyire erős vagyok. a világomat cipelem a hátamon szó nélkül és mosolyogva. te sem tudsz összetörni. bár szörnyen nehéz vagy.

lehet hát újra mosloyogni. mily könnyen büszke az aki szegény- mondta sh.will.

tombolni szeretnék. de csak szűken szivárgó könnyeket préselek ki magamból...

ámen

hejj! az a nász az avaron...

nem találunk egymásra
sötétben háttal állunk és tapogatjuk a semmit
a villanykapcsolót kéne megtalálni
bár nem foszforeszkál.

izgató a a felsejlő lélegzet
kiszárad torokkal kapunk egymás után
őrülten az indulattól

kínunkban alkalmi élvezetekbe vetjük magunkat
s fölakadt szemmel és szaggatott lélegzettel is egymás nevét préseljük ki fogaink közül

tíz körömmel kaparjuk le egymásról a ruhát
néha a lelket is
csakhogy a másik megértse
nincs egyedül

gyűlöljük egymást dühös szerelemmel