2009. augusztus 21.

evangélium

evelin hetekig nem tudott magáról. amikor felébredt átható kórházszag fogadta. kissé kába volt és fásult. nem akarta tudni, hogy mi történt és miért. de az emlékek durván rákényszerítették magukat. aztán eszébe jutott ő. a hangja. prágába megyünk. fogom majd a kezed. aztán nem fogta. evelin hitte, hogy minden ember eredendően jó. hitt az emberekben. kint sütött a nap. nagyon. mintha most süthetne utoljára. aznap sárgarépafőzelék volt az ebéd. evelin kedvence. boldog volt.