fokatlanul

vacogok a teraszon, mert fok is alig van. egyedül ül a nyakamon a magány...hogy is ülhetne ketten? de jó magány ez. barátom. néha megbeszéljük pörös ügyeinket. fényesre polírozott szakállal harsánykodik néha, de rászólok. elhallgat inkább...

ja, és várok...már nem kell sokat aludni addig. már egyre közeledik, jön. és nem a játszma vége.

na tüsszögök már, behúzódom inkább a melegbe.