2009. szeptember 24.

lassan magamra kacsintok.
indulunk.
ha fogod a kezem a szemed sem kell kinyitanod. tudom, hogy nem akarsz jönni. fárasztó lesz és idegölő. de kibírjuk (ketten biztosan) mindenfajta kisebb testi sértés nélkül. csak a kezed kérem.
elviszlek majd oda is, ahol moslyognak a szélben a platánok. megígérem. és majd nyugodt szívvel fogod majd megérinteni a törzsüket.
tiszta vagy. habnál is fellegnél is.
és nem fogsz majd álmodni. úgy fogsz aludni, minta meghaltál volna. nem fogod látni őket.
és írni is fogunk. ketten. segítünk egymásnak. erről szól az egész, nem?

nem volt könnyű meggyőzni magam. nehéz eset vagyok...