sokk

zuhogó záporban sétált evelin. körülötte elmosódott a tér. emberek bámultak kapualjakból. emberek bámultak ablakok mögül. emberek bámultak teraszokról, meleg kávét kortyolva. evelin fejére tapadt a haja, táskáját szorongatta, nadrágja a földet súrolta nehezen a víztől. evelin sétált a záporban. a zápor is sétált evelinben. és nem akadt olyan ház, amelyik befogadta volna a csuromvizes lányt. nem volt olyan épület, mely kinyitotta volna kapuját előtte. evelin sétált a záporban. és nem vette észre, hogy vizes. nem vette észre hogy nézik, nem vette észre, hogy nincs hová mennie. evelin agya kizárt minden külső tényezőt. evelin mezőt látott és bárányfelhőket. evelin mosolygott. mosolyogva lépett le az úttestre. akkor is mosolygott, amikor az autó elütötte.