marietta kérésére

az egy hete létező tanulási kommunánk utolsó napját-éjjelét éljük. 3 laptop egy számítógép. minimum. ami fontos: kávé és vodkanarancs. a cigifüsttől halványabbak a fények.

ki megy először zuhanyozni? úgy érzem magam mint egy kórházban. lusta vagyok végig gondolni. mi az a paraliturgikus? egy óra múlva költsetek fel. most már meg kell nyitni azt az üres dokumentumot. mi az a fist-fucking?

értelmetlenül értelmesek vagyunk. vagy fordítva. jó így itt bárhol velük.

megint sírok

nem vagy közel és a szemed is lecsukod ha rádnézek.
összeszorított szájjal fájsz belém.

már nem próbálom görcsöd oldani.
légy egyedül.
árnyékod nem leszek.

nincs már kedvem kisded játékokhoz.
ha majd jössz itt leszel.

én addig pihenek-

nincs kedv. nincs hangulat. hol vagy? hol van? ha valaki elmegy, nagyon elmegy. a visszajövetel mindig kétséges. én mikor indulhatok? és lesz hozzá akaratom? számolom a napokat. elszállok egy szitakötő nyomán. zokogva borulok a válladra ha szembejössz velem az úton. csak jönnél már. csak mennék már. önnön némaságunkba zárva fekszünk mozdulatlanul. minden pillanat élete valószínűtlen. a szemem is zárva tartom. lélegzel.

névnapom alkalmából

én drága lénámnál vagyok. mától még tanulok is. muszáj lesz. kint tél és csönd és hó és hmmm. éjszaka élek. dolgozni kell. folyik ki a drága idő az ujjaim közül. tanulni, dolgozni, fejlődni. teljesíteni a karmámat(kacsint)... még jó hogy összeszedtem magam. (nagy nagy mosoly)

a parthoz érve

a levegő beáramlott a tüdőmbe. igen. fölsírtam a gyönyörűségtől. évek óta minden reggel fölsírok, mikor bekapcsolják a lélegeztető gépem.



voltak néhányan, akiket nem ismertem. arcuk nem volt túlságosan jelentős. elsikkadtak a tömegben. összekulcsolt kézzel figyeltem a felvonulókat.



mikor újra találkoztunk, már szakállat viselt. határozottabbá váltak a vonásai. de mikor ásított, a régi, suta gesztussal kapta szájához a kezét.


kinéztem magamnak egy ruhát. lila volt. dekoltált. valamiféle sztreccses anyagból. mintha egy régi álmot álmodtam volna újjá. mire a bolthoz értem, már megvásárolták.


teát szürcsöltünk. az unokáiról mesélt. az egyiknek sízés közben eltört a lába. a másik most végzi a jogot. hallgattam őt és nem mertem a szemébe nézni.

föl! támadás!

jó reggelt. nem álmodom. ez körülöttem a világ. ejnye-bejnye, hogy ez eddig nem tűnt föl. hová tettem a szemem? és még a nap is süt. megérdemeltek egy egy ölelést. vagyokleszek.