a kegyetlenség és a jóság

-és akkor felkelt a nap.
belenéztem és hagytam hogy az agyamig szúrjon a napsugár. addig vakítottam magam, míg minden el nem feketült. aztán behúztam a függönyt. ott feküdt, fehéren mint egy halott. lélegzetét sem hallottam. odahajoltam a mellkasára. lüktetett. felöltöztem és elindultam. tudtam, hogy hogy tudja, hogy tudom: visszajövök. mindig visszatérek. összehúztam magamon a kabátot.