Evelin nem találta önmagát. Bézett a szekrényben, a padláson a dobozok között, a zoknis dobozba, megnézte a konyhában a magukra maradt fedők mellett, nézte a fészerben, a csinosan egymásra halmozott fahasábok alatt. De semmi. Nem várt szomorúság telepedett rá. Hiszen tisztán emlékezett, hogy letette magát valami biztonságos helyre, ahol védve van és ahonnan bármikor előveheti. Pont ezek a helyek azok amik elnyelik a beléjük rejtett dolgokat. Az elemeket például, vagy az el nem használt(de használatra váró) csavarokat. Bermuda háromszögek ezek az agy logikus, tiszta tengerén.
Tehát Evelin a fotelben ülve bőszen siratta önmagát, amikor egy könnycsepp tükrében felfigyelt valami ismeretlen csillogásra. Ez lesz az- gondolta merészen és kapkodva rohant a szoba tulsó sarka felé. Mégsem- gondolta lehangoltan, amikor kezébe vette az ott talált száz forintost. Nem én vagyok- állapította meg ridegen, miközben az érmét dobálgatta. Azt már nem vette észre, hogy a pénzen a saját arca van.
lowes outdoor furniture
3 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése