2008. november 14.

emLék

nagyon felsajdult bennem a messzi messzi somogyországban élők képe. hogy annyian vannak ott, akik fontosak nekem. nephelé drága, nikander. seyt nem is említve. de ők csak a hab a tortán. gondolok rátok kedveseim. oly sokat...olyannyira bennem éltek. rettenetesen fáj, hogy nem tudok rólatok semmit...kissé esetlen és elveszett lettem nélkületek. azt hiszem, drága nikander, te kellenél most a legjobban. hadd lélegezzünk együtt, padon ülve. vagy ordítsd le a fejem. attól talán helyrejönnék.

Nincsenek megjegyzések: