betölthetetlen űr vagy bennem
uram
mindig kereslek
hívlak szüntelen
majd megtagadom léted
őrlődöm az idő
malomkerekében
várok egy jelre
mitől megfogan a hit
gyűlöllek minden percben
mert nem tudom
téged szeretlek-e
vagy csak elmém
szült meg téged
kínban vérben
hallom a hangod
uram
hallom suttogásod
és képtelen vagyok
elhinni téged
kifosztottál
isten az ilyen?
elvetted a lelkem
s most úgy sírom vissza
mint gyermek elhagyott
játékszerét
miért nem fogadhatlak el?
miért vonod meg tőlem a hitet?
vagy nem is vagy?
csak erőlködésemben,
hogy értelem teremjen
megalkottalak?
tenyered helye
ott van homlokomon
lépteimben hordozom
utadat
bizonyságtételnek ennyi
legyen elég
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése