Vannak napok amikor, nem micimackónak, hanem nekem, semmi dolgom nem akad, s ilyenkor rámtörnek az elfojtott, vagy elfojtásra szánt érzések, hangulatok. Senkit nem akarok terhelni velük, de muszáj elmondanom. Rágnak belülről. Hogy lesz mint lesz mikor lesz miért lesz milyen lesz hol lesz. meg ilyenek. és sírok...és erre?
Csak azt ne kérdezd, mért sírok én. Felelni erre, nem bírok én. Csak annyit tudok, hogy a szívem fáj, s ilyenkor sírni muszáj.
Vagy valami. Nem vagyok jól. Tényleg. Beszéltem ma lénával, de attól sem lett jobbb. Max. annyi, hogy tudom, mellettem van. Ez jó. Csak a megoldásokban nem segít. És ettől még inkább, bőgni köll. Meg kell a szívnek szakadni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése