2008. július 16.

aranyköpések

Visszasírom ifiúságom boldog idejét, mikor még önfeledten hittem az alkohol mindenható erejében PONT


Mert kellenek a széttépett szárnyakkal borított kavicsos ösvények, mint a méreggel teli kehely, a régi PONT

vajon ki hallgatja meg elnemmondott szavaimat? s az elmondottak kinek szólnak?
miért írok hülyeségeket? és mért nem szól senki rám hogy hagyjam abba?

Nincsenek megjegyzések: