Zeusz, olümposzi atyám, lábadhoz helyezem fejemet, küld hozzám aphroditét, vagy küld hüpnösz oly kedves testvérét thanathoszt. mert zavarban nem lehet élni, ugy, hogy nem tudni mi van. de én vagyok a gyáva! kérdezni kellene! de kitől, mit és hogyan?
és látom magam előtt.....őt....őket...őt...őt...
kinél van az igazságom? annál aki már nincs? annál aki lehetne? annál aki nagyon volt? vagy annál akit még nem is ismerek?
eltűnt ifiúságom bárgyú mezőjén, mérgező kikericsek nyilnak áthasítva a földet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése