a megnemérkezetthez

drága gyermekem
ölemben kuporogsz
onnan szólongatod a csillagokat és dühös vagy
ha nem villannak feléd
sírsz ha eltaposok egy csöndes szitakötőt
de letépnéd fél karom
ha játékod elveszem

lábamnál vinnyogsz, rúgsz, harapsz
követeled hogy beleszüljelek egy
ismeretlen halálba