és ha félek? ez érdekel valakit? hogy nem tudok mit kezdeni magammal, nem találom a helyem...
mert minden itt van ami volt. színház. élet. vászon. ponyva. sátor.én. te. ő. a többiek. ki van mellettem? ha jobbra nézek űr, ha balra nézek szakadék, fel és le már nem is merek nézni.
vezetni kell engem, mint egy ovist át az úton. nem szégyelem. és a sötéttől is félek. gyerek.kiságy.folyósó lámpa.gyászfény.nagymamám meghalt. nem most. évek teltek el azóta. de most is úgy emlékszem csak rá, mint egy kiterített viaszbabára.nem lényeges. valójában ez csak egy fölösleges információ kilövellve a cybertérbe.számomra mégis van jelentősége és nem is kicsi.szégyellnem kéne magam.nem vagyok egy jó ember. ne haragudjatok. nem akartam hogy csalódjatok bennem, csak annyit, hogy szeressetek. mert esendő vagyok.mint ti mindannyian.és szeretem a pizzát. nem tehetek róla. dobjatok el vagy öleljetek magatokhoz. csak közömbös ne legyek. vessetek meg.azt lehet hogy megérdemelném.belebuktam abba, hogy nem tudtam meghódítani a világot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése