a szemétfaló faló

hol volt hol meg nem volt(ez éppen attól függöt, hogy milyen idő volt kint)
, túl az óperencián, de még az üveghegyen is túl, ott ahol a kurtafarkú malac túr, na pont ott, a nagy szemétfaló faló. na jó, köztünk legyen szólva, nem is volt olyan nagy. mindenesetre nagyobb minta kurtafarkú malac. aki ugyebár túrt. hát épp ez az! itt kezdődik a mesénk, ugyanis a szemtfló faló(a nagy), egyik reggel kilépett összkomfortos istálójából és körülnézett. na jó pontosabban nem körül, hanem egyenesen balra, ugyanis onnan rettentes röfögés meg hangos földtúrásra utaló hangok érkeztek. hát persze, hogy a kurtafarkú malac túrt. ez már csak ilyen. ha valaki mesében lakik és túl az óperencián, meg az üveghegyen, elengedhetetlenül szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogya kurtafarkú malac bizony az ő házatájékán túr. a nagy szemétfaló faló azonban úgy gondolta, hogy nem hagyja ennyibe a dolgot. odaszólt háta kurtafarkú malachoz:
-Kolléga!-a malac felkapta fejét, őt ugyanis nem szokták szólongatni(pláné kollégának), őróla csak meg szoktak emlékezni, hogy túr-Mi lenne, ha átbeszélnénk ezt a túrás ügyet, amit ön itt folytat? Lenne a dologhoz egy-két szavam.
a malac ingatta fejét. nem jól van ez így. hiszen ő belepottyant egy mesébe. mi hát a teendő?
-Röf-mondta bölcsen, majd folytatta a túrást.
-Nem oda Buda!- ordította magából kikelve a faló- Ennyivel én nem érem be. Igenis, megbeszélnivalónk van. Hát csak igyekezzék azzal a túrással.
a malac bólintott egy kurtát(ezek a kurtafarkúak már csak ilyenek) majd újra belemélyed a túrásba, na meg a lassan, de szépen mélyülő gödröcskéjéba.
a nagy szemétfaló faló sarkonfordult, és beviharzott hangszigetelt, modern, ám lakályos istálójába. és várt. várta a malacot. de a malac csak nem akart megérkezni. a nagy szemétfaló faló egy hétig türelmesen várakozott, de akkor már tele volt az istálója rózsákkal(ugyebár, a türelem meg a rózsa...) és úgy gondolta, hogy kívül tágasabb.
kilépett hát a lakásából, és mit látnak szemei? ott áll tök egyedül a nagy semmi közepén. sehol egy óperencia, egy üveghegy, de még a kurtafarkú malac sem túrt. ott pihent egy fatövén, és elégedetten cigarettázgatott. a nagy szemétfaló faló kérdőn nézett rá.
- mi van haver?-mondta a malac- nyugi van, semmi különös nem történt. egyszerűen kivártad magad a meséből. hát szabad egy mesében három napnál többet várni?-majd egy laza gesztussal a faló felé nyújtotta a cigaretta tárcáját.
az elképedt faló talán még ma is azon gondolkodik, hogy ez miért éppen vele történt. hiszen lehetett volna ő is olyan híres-hírhedt mesehős mint például piroska...de elszúrta. keményen elszúrta.