elmenés és béke

ó, evelin!
hát láttalak már sírni.
mért takarod el az arcod?
nem szakad meg semmi.
a szívünk legkevésbé.
evelin, add fel a harcod.
mit remélsz, evelin?
elmenést és békét?
árnyalt pilláidon megértés remeg.
na, töröld meg orrod a zsebkendőmben.
nem érdemes.
evelin! nagy lány vagy már.
neked magyarázzam?
hogy elmúlt a nyár, hát el.
történt ez még így.
tudod, tudom, erős ez így kicsit.
de hidd el, evelin, lesz itt még békés
karácsony és egyéb ünnep is.
találkozunk még evelin.
fogod majd még a kezem.
s majd ha nyílik a metró ajtaja,
elhagylak megint.
túléled, evelin.
légy kemény, evelin.
menj, indulj utadra,
ó, evelin!