múltidézés

a kávéház, ahová evelin beült egyik régi barátnőjével, kissé kopott volt már. látszott, hogy sokan és sokat járnak ide. az a meleg illat terjengett, tudjátok, ami ilyen helyeken szokott. amitől olyan jó beülni. evelin ránézett a régi barátnőjére és hirtelen nem tudott megszólalni. nem találta azokat a szófordulatokat amik megfelelőek(adekváltak, gondolta evelin) lettek volna egy ilyen beszélgetés elkezdéséhez. egy belső hang azt mondta neki, hogy álljon fel, kérjen bocsánatot és távozzon. de evelin nem hallgatott a hangra. a barátnője merően nézte. megváltozhatott a három év alatt. igen. sok minden történt evelinnel. felnőtt, megkomolyodott. a ruháit is megváltoztatta. nem hordta már azokat a szívderítően színes, csacska ruhákat. a frizurája is más lett. komolyabb. nőiesebb. sokáig hallgattak. aztán valahogy megindult az a kínos társalgás, aminek az első percében világos, hogy a két társalgó embernek többé semmi köze egymáshoz. megittak egy-egy kávét, elszívtak pár cigarettát(igen, evelin is cigarettázott már) aztán távozni készültek. evelin ragaszkodott ahhoz hogy fizessen. újabb találkozót nem beszéltek meg.